A Wekerle Plusz egyik sajátossága, hogy házastársak és élettársak kizárólag együtt igényelhetik a kölcsönt. A rendelet alapján mindkét félnek teljesítenie kell a személyi jogosultsági feltételeket, és mindkettejüknek tulajdont kell szereznie a finanszírozott ingatlanban. Az együtt igénylés azonban nem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak a hitel teljes futamideje alatt fenn kell maradnia. A rendelet nem határoz meg olyan általános szabályt, amely a házasság felbontását vagy a párkapcsolat megszűnését önmagában a kamattámogatás elvesztésével büntetné.
A problémát elsősorban az öt évig fennálló bentlakási kötelezettség, valamint a közös tulajdon későbbi rendezése jelentheti.
Elválhatnak a házastársak a Wekerle Plusz felvétele után?
Igen. A Wekerle Plusz rendelete kifejezetten számol a házastársi életközösség megszakadásának lehetőségével. A 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ha a házastársi életközösség megszakadása miatt az egyik házasfél már nem lakik a támogatott ingatlanban.
Ennek azonban fontos feltétele van: a házasság felbontására irányuló keresetlevél bírósági benyújtását legkésőbb a jogszabályban meghatározott 180 napos határidőn belül igazolni kell a hitelintézetnek. Ezért különösen fontos, hogy a házastársak ne csupán a tényleges elköltözés napját vegyék figyelembe, hanem az életközösség megszakadásának időpontját is.
A rendelet nem követeli meg, hogy 180 napon belül jogerősen kimondják a válást. A bontókereset bírósági benyújtását kell igazolni a banknak. Ez lényeges könnyítés, hiszen egy válóper akár hosszabb ideig is eltarthat.
Példa: az egyik házastárs két év után elköltözik
Tegyük fel, hogy egy házaspár 2026 novemberében 50 millió forintos Wekerle Plusz hitelt vesz fel egy használt lakás megvásárlásához. A hitel kamata 5 százalék, futamideje 25 év, a havi törlesztőrészlet pedig körülbelül 292 ezer forint. Két évvel később megromlik a kapcsolatuk, és a férj elköltözik. A feleség továbbra is a közösen vásárolt lakásban marad.
Ha a házastársak a rendeletben előírt határidőben igazolják a válókereset bírósági benyújtását, akkor a férj elköltözése önmagában nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a férj automatikusan kikerül a hitelszerződésből, vagy megszűnik a lakásban fennálló tulajdoni hányada. A Wekerle Plusz rendelete nem rendelkezik arról, hogy válás esetén a bank köteles lenne az egyik felet kiengedni a hitelből, illetve arról sem, hogy a másik fél automatikusan megszerezhetné a teljes ingatlant.
A hitel és a tulajdon sorsát ezért külön rendezni kell.
Az élettársaknál már sokkal bizonytalanabb a helyzet
A Wekerle Plusz rendelete a hiteligénylésnél az élettársakat a házastársakkal együtt kezeli: mindkét félnek részt kell vennie az igénylésben, és tulajdont kell szereznie. A különköltözésre vonatkozó kedvezmény azonban már nem ilyen széles körű. A 20. § (4) bekezdés b) pontja kifejezetten a házastársakat és a házastársi életközösség megszakadását említi. A rendelkezés nem nevesíti az élettársakat.
Ez jelentős különbség, mert a rendelet főszabály szerint öt évig életvitelszerű bentlakást ír elő a támogatott személyeknek. Ha tehát két élettárs például három év után szakít, és egyikük elköltözik, a jogszabály szövegéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy ugyanaz a kedvezményes kivétel alkalmazható-e rájuk, mint a váló házastársakra. A rendelet alapján ezért nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az élettárs elköltözése következmények nélkül megoldható.
Ez a szabályozás egyik fontos bizonytalansága: miközben az élettársak közösen jogosultak a Wekerle Pluszra, kapcsolatuk megszűnésére nincs a váló házastársakéhoz hasonló, kifejezett bentlakási kivétel.
Mi történik, ha az egyik fél megtartaná a lakást?
Váláskor vagy szakításkor gyakori megoldás, hogy az egyik fél megtartja a közösen vásárolt lakást, és megvásárolja a másik tulajdoni hányadát. A Wekerle Plusznál azonban erre különösen oda kell figyelni. A támogatott ingatlant az állam javára bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési, terhelési tilalom biztosítja, főszabály szerint öt évig.
A rendelet 51. § (5) bekezdése pedig kifejezetten szabályozza azt az esetet, amikor a támogatott személy az állami tilalom fennállása alatt az ingatlan egy részét elidegeníti. Ilyenkor a korábban igénybe vett kamattámogatásnak az elidegenített tulajdoni hányadra jutó arányos részét vissza kell fizetni, és a kamattámogatás a jövőben is ezzel arányosan szűnik meg. A rendelet ebben a rendelkezésben nem tartalmaz külön kivételt a házasság felbontása miatt történő tulajdonrész-átruházásra.
Ezért jelen állás szerint nem lenne megalapozott azt állítani, hogy válás esetén az egyik fél minden további nélkül megszerezheti a másik tulajdonrészét, miközben a teljes kamattámogatás változatlanul fennmarad. A konkrét tulajdonátruházás és a hitelszerződés módosításának feltételeit külön kell tisztázni.
Mi történik, ha a pár eladná a közös lakást?
A másik lehetőség, hogy a házastársak vagy élettársak eladják az ingatlant, visszafizetik a hitelt, majd külön folytatják az életüket. Csakhogy az állami elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakás eladása a kamattámogatás szempontjából komoly következményekkel járhat. A rendelet 51. § (1) bekezdése alapján az ingatlan elidegenítése esetén a kamattámogatás megszűnésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Az eladás tehát nem azonos azzal a helyzettel, amikor a házastársak elválnak, de a lakás továbbra is a tulajdonukban marad. A rendelet nem tartalmaz olyan általános rendelkezést, amely válás miatt automatikusan mentesítene az öt éven belüli eladás támogatási következményei alól. A teljes hiteltartozás rendezése mellett ezért a korábban igénybe vett kamattámogatás esetleges visszafizetését is vizsgálni kell.
Az elköltözést be is kell jelenteni
A Wekerle Plusz rendelete nemcsak a bentlakási kötelezettséget szabályozza, hanem az ahhoz kapcsolódó változásbejelentést is. Az 51. § (2) bekezdése szerint az életvitelszerű bentlakást magában foglaló lakóhelyet vagy tartózkodási helyet érintő változást főszabály szerint annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a kormányhivatalnak, a megfelelő dokumentumok csatolásával.
Ez külön kötelezettség a válókereset benyújtásának bank felé történő igazolásától. Vagyis a házastársi különköltözésnél két külön határidőre is figyelni kell:
- 30 nap: a lakóhelyet vagy tartózkodási helyet érintő változás főszabály szerinti bejelentése a kormányhivatalnak.
- 180 nap: a házastársi életközösség megszakadásához, illetve az új lakóhely vagy tartózkodási hely létesítéséhez kapcsolódóan a bontókereset benyújtásának igazolása a banknak.
A bejelentési kötelezettségek elmulasztása különösen kockázatos, mert a rendelet 51. § (3) bekezdése súlyos visszafizetési következményeket kapcsol a késedelmes vagy elmaradó bejelentéshez.
Öt év után egyszerűbb lehet a helyzet
A Wekerle Plusz bentlakási kötelezettsége főszabály szerint öt évig tart, miközben a kamattámogatás a kölcsön futamidejére, legfeljebb 25 évre járhat. Ezért ha egy házaspár vagy élettársi pár az ötéves időszak lejárta után költözik külön, a rendelet korábbi bentlakási korlátozásai már nem ugyanúgy érintik őket.
Az öt év lejárta azonban önmagában nem szünteti meg a bank jelzálogjogát, a fennálló hiteltartozást vagy a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeket. Az állami biztosíték törléséről a rendelet 28. § (5) bekezdése szerint a támogatott személy kérelmére intézkedik a kormányhivatal, ha a jogszabályi és szerződéses feltételek teljesültek. A közös hitel és a tulajdon rendezése tehát öt év után is külön ügyintézést igényelhet.
Mit tegyen az a pár, amelyik Wekerle Plusz mellett különköltözne?
A legfontosabb, hogy a különköltözés előtt tisztázzák, milyen feltételek mellett tartható meg a kamattámogatás, és hogyan rendezhető a közös lakáshitel. Házastársaknál különösen fontos a bontókereset határidőben történő benyújtása és annak bank felé történő igazolása. Az új lakóhely vagy tartózkodási hely létesítését a rendelet szerinti határidőben a kormányhivatalnak is be kell jelenteni. Amennyiben a bontókereset benyújtását követően kölzözik el az egyik fél, akkor a megefeelő bejelentések megtételét követően nincs szankció. Az ingatlan értékesítésének azonban lehetnek negatív pénzügyi következményei.
Élettársaknál a helyzet bizonytalanabb. Mivel a rendelet nem nevesíti az élettársi kapcsolat megszűnését a bentlakási kötelezettség alóli kivételek között, az elköltözés előtt különösen fontos írásos tájékoztatást kérni.
Ha az egyik fél szeretné megtartani a lakást, akkor az esetleges tulajdonátruházás támogatási következményeit és a hitelszerződés módosításának lehetőségét is tisztázni kell a bankkal.
A Wekerle Plusz felvétele után tehát a válás önmagában nem jelent automatikus támogatásvesztést. A különköltözés, a tulajdonrész átruházása és az ingatlan eladása azonban három különböző helyzet, eltérő jogszabályi következményekkel.