A Wekerle Plusz igénylésénél nemcsak az számít, hogy a hitelfelvevőknek mekkora a jövedelmük, mennyi önerővel rendelkeznek, és milyen ingatlant szeretnének vásárolni. A meglévő és korábbi lakástulajdon is meghatározhatja, hogy jogosultak-e a kedvezményes kölcsönre.
A 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 11. §-a a lakástulajdonra vonatkozó feltételek között az 50 százalékos tulajdoni hányadhoz kapcsolódó korlátot és a 30 millió forintos értékhatárhoz kötődő kivételt is tartalmazza.
Külön-külön megfelelnek, együtt mégsem
A szabályozás egyik fontos sajátossága, hogy házastársak és élettársak közös igénylésekor az ugyanabban az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadokat össze kell számítani.
Nézzünk egy példát! Egy fiatal pár mindkét tagja 25–25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik ugyanabban a lakásban. Egyenként egyikük tulajdoni hányada sem éri el az 50 százalékot. Közös igénylésnél azonban az összesített tulajdoni hányad már pontosan 50 százalék.
Ez azt jelenti, hogy a pár nem tud az 50 százalék alatti tulajdoni hányadra vonatkozó szabály alapján megfelelni a feltételnek. Más jogszabályi kivétel azonban még lehetővé teheti az igénylést.
„A közös hiteligénylésnél nem elegendő külön-külön megvizsgálni a két fél lakástulajdonát. Előfordulhat, hogy mindketten úgy gondolják, jogosultak a kedvezményes hitelre, de az ugyanabban az ingatlanban meglévő tulajdonrészeik összeszámítása már más eredményt ad. Ezért a korábbi tulajdonviszonyokat még a lakáskeresés megkezdése előtt érdemes tisztázni” – mondja Fülöp Norbert Attila, a LakáshitelPont.hu pénzügyi szakértője.
A 30 millió forintos kivétel segíthet
Az 50 százalékos határ elérése nem feltétlenül jelenti a Wekerle Plusz elvesztését. A rendelet a legfeljebb 30 millió forint értékű lakástulajdonra külön kivételt tartalmaz. Ez azért lényeges, mert a közös tulajdoni hányad százalékos nagysága és annak forintban kifejezett értéke két különböző szempont.
Például egy 50 millió forintot érő lakásban két 25 százalékos tulajdonrész együttes értéke 25 millió forint. Ugyanez a két tulajdoni hányad egy 80 millió forintos ingatlanban már 40 millió forintot ér. A két helyzet ezért a 30 millió forintos kivétel alkalmazásakor eltérő eredményre vezethet.
„A példákból jól látszik, hogy nemcsak az számít, mekkora tulajdoni hányaddal rendelkeznek az igénylők, hanem az is, hogy annak mekkora az értéke. Egy viszonylag kis tulajdoni hányad is jelentős vagyont képviselhet, különösen egy nagy értékű ingatlanban” – magyarázza a szakértő.
Nem mindegy, hogy ugyanarról az ingatlanról van-e szó
A közös igénylésnél különösen fontos megvizsgálni, hogy a pár tagjai ugyanabban a lakásban rendelkeznek-e tulajdonrésszel, vagy két különböző ingatlanban.
A rendelet az ugyanazon ingatlanban meglévő vagy korábban fennállt tulajdoni hányadok összeszámítására tartalmaz rendelkezést.
Ezért egy pár esetében nem elegendő pusztán a tulajdoni hányadok százalékos értékét összeadni. Az érintett ingatlanokat és a tulajdonszerzés körülményeit is külön meg kell vizsgálni.
Az örökölt és korábban megszerzett tulajdon is fontos lehet
A közös hiteligénylés előtt a pár mindkét tagjának érdemes áttekintenie, hogy milyen lakástulajdonnal rendelkezik, illetve korábban milyen tulajdonrészei voltak. Különösen fontos lehet ez azoknál, akik öröklés vagy ajándékozás útján szereztek ingatlanrészt, esetleg korábban közösen vásároltak lakást.
A rendelet ugyanakkor a lakástulajdonra vonatkozó általános feltételek mellett külön kivételeket is tartalmaz. Emiatt egy korábbi tulajdonszerzés önmagában nem feltétlenül jelenti a jogosultság elvesztését. „A lakástulajdon vizsgálata sokkal összetettebb lehet annál, mint hogy valakinek van-e jelenleg saját lakása. A tulajdoni hányad, az ingatlan értéke, a tulajdonszerzés körülményei és közös igénylésnél a másik fél tulajdonrésze egyaránt számíthat. Érdemes ezeket még az adásvételi szerződés megkötése előtt tisztázni” – hangsúlyozza Fülöp Norbert Attila.
Már a hiteligénylés előtt érdemes tisztázni a jogosultságot
A LakáshitelPont.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösen hitelt felvenni kívánó házaspárok és élettársak ne csak a jövedelmüket és a rendelkezésre álló önerőt vizsgálják meg, hanem a meglévő és korábbi ingatlantulajdonaikat is. Ezzel elkerülhető, hogy csak a kiszemelt lakás megtalálása vagy az adásvételi szerződés megkötése után derüljön ki: a pár nem felel meg a Wekerle Plusz valamelyik jogosultsági feltételének.