A Wekerle Plusz főszabálya szerint az igénylőnek nem lehet, és korábban sem lehetett legalább 50 százalékos tulajdoni hányada lakásban. A szabályozás nem csupán az elmúlt tíz évet vizsgálja, hanem időbeli korlátozás nélkül a korábbi lakástulajdont is. A 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 11. §-a azonban több kivételt enged. Ezek közül az egyik legfontosabb a 30 millió forintos értékhatár.
A 30 milliós lakástulajdon nem feltétlenül kizáró ok
A rendelet alapján az igénylő akkor is jogosult lehet Wekerle Pluszra, ha rendelkezik vagy korábban rendelkezett olyan lakással, amelynek értéke nem haladja, illetve haladta meg a 30 millió forintot.
Nézzünk két példát! Egy 29 éves fiatal örökölt egy lakást, amelynek jelenlegi forgalmi értéke 30 millió forint. Bár 100 százalékos tulajdonos, a rendeletben szereplő kivétel alapján a lakástulajdon önmagában nem zárja ki a Wekerle Pluszból. Egy másik fiatal korábban szintén teljes lakástulajdonnal rendelkezett, ám az ingatlant 31 millió forintért eladta. Ő már nem felel meg a 30 milliós értékhatárnak, ezért ha más kivétel nem alkalmazható rá, eleshet a támogatott hiteltől.
Vagyis egymillió forintos különbség két alapvetően hasonló élethelyzetben eltérő jogosultságot eredményezhet.
Nem mindegy, hogyan állapítják meg az ingatlan értékét
A Wekerle Plusz rendelete a lakás értékének igazolását is szabályozza. Ha az ingatlan még az igénylő tulajdonában van, akkor a jelenlegi forgalmi értéket kell figyelembe venni, amelyet 90 napnál nem régebbi értékbecsléssel kell igazolni. Ha viszont a lakást korábban eladták, az adásvételi szerződésben szereplő vételár az irányadó. Korábbi résztulajdon eladásánál szükség esetén az egész ingatlanra arányosan vetített vételárat kell figyelembe venni.
Ez érdekes helyzeteket teremthet. Egy korábban 29 millió forintért eladott lakás akkor is beleférhet a kivételbe, ha ma már jóval többet érne. Ezzel szemben egy jelenleg 31 millió forintra értékelt lakás már meghaladhatja a megengedett határt. Ráadásul az értékbecslők sem dolgoznak egyformán, így előfordulhat, hogy egyikük szerint 30 millió forintnál kevesebbet, míg egy másikuk többre értékeli az ingatant. Ez azonban lutri. Az elkészült értékbecslésre azonban lehet felülvizsgálatot kérni, de ennek eredménye is erősen kétesélyes.
A tulajdoni hányad is sokat számít
A 30 milliós értékhatár nem minden esetben azonos az egész ingatlan értékével. A rendelet külön rendelkezik a résztulajdonról, és közös igénylésnél az ugyanazon lakásban fennálló tulajdoni hányadok összeszámításáról. Ráadásul az 50 százalékot el nem érő tulajdoni hányad főszabály szerint eleve nem kizáró ok. Ezért egy örökölt lakásnál nem elegendő csupán a forgalmi értéket megvizsgálni: a tulajdoni arány és a tulajdonszerzés körülményei is lényegesek.
A rendelet további kivételeket is ismer, például a lebontott ingatlanokra és a jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal terhelten megszerzett lakásokra.
Házasoknál és élettársaknál összeadódik a lakástulajdonok aránya
Amennyiben házaspár vagy élettársak igénylik a Wekerle Pluszt, akkor a meglévő vagy korábbi tulajdoni hányadaik összeadódnak. Vagyis, ha egyikük például 30%-ban tulajdonosa egy 30 millió forintnál drágább lakásnak, míg a másikuk 20%-os tulajdonos egy ingatlanban, akkor ők már együttesen 50% tuajdoni hányaddal bírnak, így nem jogosultak a Wekerle Pluszra.
A Wekerle Plusz igénylése előtt ezért érdemes a teljes lakástulajdoni múltat ellenőrizni. Egy korábbi öröklés vagy lakáseladás részletei akár arról is dönthetnek, hogy valaki hozzájuthat-e az 50 millió forintos kedvezményes hitelhez.