A 2026. október 28-án hatályba lépett Wekerle Plusz legfeljebb 50 millió forintos lakáshitelt kínál a fiatal első lakásszerzőknek. Az új lakásoknál legfeljebb 3, a használt ingatlanoknál legfeljebb 5 százalékos kamat mellett akár 25 éves futamidő is választható. A kedvező feltételek ellenére sok fiatalnak gondot okozhat a hitelfelvétel. Hiába rendelkezik elegendő önerővel, ha a jövedelme nem teszi lehetővé a kívánt hitelösszeg felvételét. Ilyenkor kézenfekvő segítség lehet, ha valamelyik szülő adóstársként belép a kölcsönbe.
A Wekerle Plusz ezt kifejezetten megengedi. Csakhogy a program egy másik rendelkezése szerint ugyanazon igénylő csak egyszer veheti igénybe a kedvezményes hitelt. Ez felveti a kérdést, hogy az adóstársként bevont szülő is elhasználja-e az egyszeri lehetőségét.
A szülő adóstárs lehet, de tulajdonos nem
A Wekerle Pluszt szabályozó 298/2026. (X. 27.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése kimondja, hogy a kölcsönügyletbe az igénylő szülője, valamint testvére vonható be adóstársként. A rendelkezés egyúttal azt is előírja, hogy az így bevont szülő vagy testvér nem szerezhet tulajdont a hitellel finanszírozott lakásban. Ez lényeges különbség a közösen igénylő házastársak és élettársak helyzetéhez képest. Utóbbiaknak egyaránt meg kell felelniük a személyi jogosultsági feltételeknek, és mindkettejüknek tulajdonrészt kell szerezniük a lakásban.
A szülőkre kedvezőbb szabály vonatkozik a korábbi ingatlantulajdon vizsgálatánál is. A rendelet 4. § (6) bekezdése alapján az adóstársként bevont szülő és testvér mentesül a meglévő vagy korábbi lakástulajdonra vonatkozó követelmények teljesítése alól. Így például egy saját lakással rendelkező édesapa is segítheti gyermekét adóstársként, anélkül hogy emiatt a meglévő ingatlantulajdona akadályt jelentene.
A banknak ugyanakkor továbbra is el kell bírálnia a hitelkérelmet, ezért a szülő bevonása nem garantálja, hogy a család megkapja a kívánt hitelösszeget.
Csak egyszer igényelhető a Wekerle Plusz – de kire vonatkozik ez?
Az ellentmondás a rendelet 4. § (2) bekezdéséből adódik. A szabály szerint ugyanazon igénylő egyetlen alkalommal veheti igénybe a Wekerle Plusz kölcsönt, akkor is, ha a korábban felvett hitelét időközben teljes egészében visszafizette. A rendelkezés tehát egyértelművé teszi, hogy a kedvezményes hitel nem használható fel újra és újra különböző lakásvásárlásokhoz.
A kérdés azonban az, hogy a kizárólag adóstársként bevont szülő a rendelet alkalmazásában korábbi igénylőnek minősül-e. A jogszabály ugyanis különbséget tesz a támogatott személy és az adóstárs között. A 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerint támogatott személy az, akivel a hitelintézet kamattámogatott kölcsön igénybevételére szerződést köt, és a kölcsön hitelcéljaként tulajdont szerez. Ezzel szemben a szülőként bevont adóstárs a 4. § (5) bekezdése alapján nem szerezhet tulajdont. A két rendelkezés együttes értelmezéséből ezért az következik, hogy a kizárólag adóstársi szerepet betöltő szülő nem válik támogatott személlyé pusztán attól, hogy részt vesz a hitelügyletben. Ez fontos érv lehet amellett, hogy az adóstársi részvétel önmagában ne jelentse az egyszeri Wekerle Plusz-lehetőség elvesztését.
A jogszabály azonban nem mondja ki kifejezetten, hogy a korábban adóstársként bevont személy később saját jogon jogosult marad a támogatott hitelre. Emiatt a kérdést nem lehet teljes bizonyossággal eldöntöttnek tekinteni.
Miért szól több érv is amellett, hogy a szülő később is igényelhessen?
A rendelet szövege alapján az egyik legerősebb érv, hogy a jogalkotó láthatóan elkülöníti a tényleges lakásszerzőket és a finanszírozást segítő adóstársakat. A támogatott személy meghatározásánál a tulajdonszerzés kifejezetten szerepel. A szülői adóstárs viszont nem szerezhet tulajdont, és a rendelet több személyi feltétel alól is mentesíti. A másik fontos szempont a szabályozás célja. A Wekerle Plusz a fiatalok első lakáshoz jutását támogatja, és a szülői adóstárs bevonását kifejezetten azért engedi meg, hogy a család segítséget nyújthasson a finanszírozásban.
Ha a szülő ezzel automatikusan elveszítené a saját későbbi jogosultságát, az visszatarthatna egyes családokat az adóstársi segítségnyújtástól. Ugyanakkor ez utóbbi cél szerinti érvelés, nem pedig a rendeletben szereplő külön jogosultsági szabály. A jogszabály szövegéből tehát levezethető egy olyan értelmezés, amely szerint a szülő később saját jogon is igényelheti a Wekerle Pluszt, de ezt a rendelet nem mondja ki egyértelműen.
Mit tegyen a szülő, mielőtt adóstársként belép a hitelbe?
Annak, aki a következő években maga is lakásvásárlást tervez, különösen fontos előre tisztáznia az adóstársi szerep következményeit. A bizonytalanság mellett az adóstársi szerep hagyományos pénzügyi kockázatait is mérlegelni kell. Ha a gyermek nem fizeti a hitelét, a szülővel szemben is érvényesíthető lehet a tartozás. Ráadásul a fennálló adóstársi kötelezettség a szülő saját hitelképességét akkor is ronthatja, ha a későbbi Wekerle Plusz-igénylését egyébként nem zárná ki.